A Nékünk oly’ kedves KATicabogár – Szent állatunk

Valamikor réges-régen, még amikor a 33. kollégiumot nem alakították át luxushotellé, történt, hogy Közeledett Mindenszentek ünnepe, illetve a Holtak Napja.

Gyakorló spiritisztaként nem esett nehezemre észrevenni a jelenések egyre egyértelműbb irányát, sűrűsödését… 2003. október vége. Kellett a K.A.T-nak is valami, ami kedves jelkép a kissé kommersz kézfogás mellé. Épp Molnár László a.: Laci bácsi sírjánál terveztük tiszteletünket tenni, mikor kiderült, nem tudunk egyszerre ott lenni. Így esett, hogy kétszer jártam arra, egyszer este, illetve másnap napközben. Este (ahogyan az ilyenor lenni szokott) a temetői gyertyák meleg fényét megkoronázandó, telihold ragyogta be a tájat. Így indultunk el – Rómeó és én – felkeresni a „Hópárduc” végső nyughelyét. Furcsa volt, ahogy kétségek nélkül lépdeltünk az úton, a csend és a temetőkerítés által megfogott langyos levegő olyan barátságosnak tűnt, mintha régi idők szellemei üzennék: „itt vagyunk, veletek mindég”. Ilyenkor szokott feltűnni a „nem vagyunk egyedül” érzés. Mindenesetre megjegyeztem honnan mosolygott le reánk a hold, mintha csak tudná a dalt „… Mulassatok, ne sírjatok!”
Másnap sokkal többen voltunk, picit komor hangulatban. Koszorút is vittünk, – gondoltuk, helyénvaló a megemlékezéshez. A sírt körülállván, ugyanaz az érzés fogott el néhányunkat. Mi lehetett? A nap? De hisz’ ugyanott volt, ahol előző este a hold (!). Valami más? A játékos langy szellő, mely szinte azt dúdolta: „fel a fejjel”? Csak nem hagyott minket szomorúnak lenni. Aztán később Antenna említette, hogy volt ott egy katicabogár, csak amíg mi is ott voltunk.
Néhány nappal később, midőn 24 órában lesem az eseményeket, jelenéseket, nem kerülhette el figyelmem otthon, a nyitott ablakon át berepülő hétpöttyös katicabogár, mely leszállt az asztalomra. „Rehabilitációjáról gondoskodtam”. Akkor vetődött fel az ötlet több tagunktól is, hogy ha már így alakult, legyen hát a „szent állatunk” a Hétpöttyös KATicabogár. Ezt pár napon belül megbeszélésen egyhangúlag elfogadtuk.

Hát íme ő:

Hétpettyes Katicabogár

(Coccinella Septempunctata)

A Katicabogarak (Coccinellidae) a fedelesszárnyúak rendébe, a rejtve négy lábtőízesek csoportjába tartozó bogárcsalád. Alul lapos, felül domború, majdnem félgömbalakú s tarka színezetű kis bogarak. Fejük kicsi, nyakpajzsuk nem előre álló. Csápjaik 11 ízűek. Potroh többnyire 5 szabad gyűrűből alakult. Lábkarmok kettősek és fogas szélűek. Mindenütt el vannak terjedve s általánosan ismeretesek. Körülbelül 1000 faja él, melyek közül hazánkban mintegy 80 található.
Legismertebb hazai fajok: a hétpettyes (Coccinella septempunctata L.) tora fekete, elől 2 fehér pettyel, szárnyfedője vörös, 7 fekete pettyel, 6-8 mm. hosszú. Hazája Európa, északi Afrika és Ázsia; az ötpettyes K. (C. quinquepunctata L.), tizenegypettyes K. (C. undecimpunctata L.), a tízpettyes K. (C. decempunctata L.) stb.

Forrás: A Pallas Nagy Lexikona

Jegyei: 0,5-0,8 cm hosszú. A vörös szárnyfedokön levo hét fekete folt alapján könnyen felismerheto. Így azon kevesek közé tartozik a 78 hazai katicabogár faj közül, amelyet igen könnyu felismerni. A többi faj esetében rendkívül változékony a testszín és a mintázat, de valamennyiükre jellemzo a félgömbszeruen domború alak. A szárnyfedokön elhelyezkedo foltok vagy pontok egészen eltéro formájúak lehetnek, leggyakrabban kör- vagy szögletes alakúak. A színkombináció alapvetoen kétféle: fekete foltok világos alapon vagy a fordítottja. A katicabogarak csápja rövid, bunkós végu.

Élohely: szinte mindenütt jelen van: síkságon, erdoben, parkokban és kertekben, valamint házakban is, ahol a virágcserepeken találhatók vagy a padláson telelnek át.

Elterjedés: egész Európában.

Gyakoriság: mindenütt közönséges, olykor nagy tömegben jelenik meg.

Védekezés: veszély esetén holtnak tettetik magukat, leesnek és nem mozdulnak. Megfogásukhoz lábízületeik pórusain sárgás folyadékot bocsátanak ki, ami bizonyos ellenségeik, például hangyák ellen nagyon hatékony. A hangyák, amelyek e folyadékkal érintkeztek, intenzíven tisztogatják magukat utána. A madarakat és bogarakat e sárga folyadék nem tartja vissza a katicabogarak tömeges fogyasztásától.

Szaporodás: Tavasszal a nostények maximum 400 petét raknak a levelek fonákára vagy hasadékokba. Egy héttel késobb kelnek ki a tarka rajzolatú, nagyon mozgékony lárvák. A közelükben levo levéltetveket és a még ki nem kelt petéket is eszik. A lárva négy stádiumon megy keresztül, a fejlodési ido a homérséklettol függ. A magas homérséklet gyorsítja a fejlodést. A bebábozódásnál a lárva nem bújik ki teljesen a borbol, hanem az aljzathoz rögzíti magát a váladékával. A báb is tarka mintázatú. A katicabogár teljes fejlodési ideje 30-60 nap, évi két nemzedékük van. A katicabogarak nagyon gyorsan el tudnak szaporodni, ilyenkor dönto tényezo a táplálékkínálat. A levéltetvek tömeges elszaporodását némi idoeltolódással követi a katicabogarak elszaporodása.

Táplálék: a katicabogarak túlnyomórészt levél- és pajzstetvekkel táplálkoznak, ezért rendkívül hasznosak. Tenyésztési kísérletekbol tudjuk, hogy egy lárva fejlodése során több száz, esetleg 1000 levéltetut is képes elfogyasztani. A katicabogarakat gyakran használják a biológiai növényvédelemben.