Erdész vagyok, csöndes tanyám erdő mélyében áll,
Hová csak farkas és madár, szelíd kis őz talál.
Feledve rég a külvilág, csendes az életem.
//: És mégis megsebzé szívem az égő szerelem.://

A bíbor színű alkonyat terólad mond mesét.
Neved dicséri a madár, ha zengi énekét.
Ábrándos álmokat mesél az esti csönd s magány...
//: Epedve súgom nevedet minden bús éjszakán.://

Bükkfák smaragdja sápadoz halk őszi lombokon.
Ha ballag már a vén idő az ősi lombokon.
Eltávozóban int felém szerelmem s életem.
//: Örökre nyugodalmat ád az erdő énnekem.://