Boldogtalan az az anya;
Kinek bányász lett a fia,
Mert nem tudja; mely órába’
Esik bele az aknába.

Boldogtalan az az anya;
Kinek vaskohász a fia,
Mert nem tudja; mely percébe’
Esik Martin-kemencébe.

Boldogtalan az az anya;
Kinek fémkohász a fia,
Mert nem tudja; mely órába’
Esik ólomkólikába.

Boldogtalan az az anya,
Kinek erdész lett a fia,
Mert nem tudja, melyik éjjel
Tépik a farkasok széjjel.

Boldogtalan az az anya,
Kinek környész lett a fia,
Mert nem tudja, melyik éjjel
Tépik a farkasok széjjel.

Boldogtalan az az anya;
Kinek papíros a lánya,
Mert nem tudja; ma vagy holnap
Darálják be cellulóznak.

Boldogtalan az az anya;
Kinek közgázos a lánya,
Mert nem tudja; melyik éjjel
Melyik bányász gyűri kéjjel.

(Lassan, ünnepélyesen)

Jaj de boldog az az anya;
Kinek faiparos fia,
Mert jól tudja; mely órában
Rúg be Sopron városában.