Mindnyájan voltunk egyszer az Akadémián.
Leraktunk minden vizsgát, no egy-kettő híján...
Megittunk egypár ekset, s jó néhány létra bort.
A dicső firma az volt, ki szerte udvarolt!
Szép idő volt, jó idő volt.
Kár, hogy elmúlt. Jaj be kár!
Feleségünk nem lesz nékünk,
Aki számom kéri majd, hogy
//: Selmec, Selmec, sáros Selmec
Te vagy az oka mindennek.://

Feledtünk csürbe menni s fizetni egyaránt.
Faképnél hagytuk Wintrit és faképnél a lányt...
Így éltünk Selmecbányán öt-hat évig - puffra,
Adtak cipót, kabátot s szerelmet “auf”-ra.
Szép idő volt, jó idő volt.
Kár, hogy elmúlt. Jaj be kár!
Feleségünk majd lesz nékünk,
Aki számom kéri majd, hogy
//: Miskolc, Miskolc, sáros Miskolc
Te vagy az oka mindennek.://

Szép élet Selmecbányán a veterán sorsa,
Sok a leány, de több a potya vacsora...
Az államvizsga után gondoltunk ám egyet;
És inkább a vasúttal váltottunk csak jegyet...
Szép idő volt, jó idő volt.
Kár, hogy elmúlt. Jaj be kár!
Feleségünk van már nékünk,
Aki számom kéri majd, hogy
//: Sopron, Sopron, sáros Sopron
Te vagy az oka mindennek.://
Hogy az Isten áldjon meg!