|
Ha nem iszom többé barátim,
S megbénulok köszvény miatt,
Fetrengve ágyam gyűrt párnáin
Elér a végső pillanat.
Ha meghalok ma vagy holnap,
Végrendeletem készen áll;
//: De tudják meg kik elhantolnak,
Hogy nékem pompa nem dukál.://
Nyugodjatok meg! Kihűlt testem
Egy hordóba tegyétek át;
Orvosság helyett - ha elestem -,
Ragadjatok föl telt pohárt!
Sírt ássatok pincében, kérlek,
Ahol belém folyt annyi lé.
//: Fejem a csap alá tegyétek
A lábamat a fal felé.://
Koporsóm ha kísérni vágytok,
Kövessen minden hű balek
Csakis a harangszót hagyjátok,
Inkább koccintni kezdjetek;
S véssétek ezt sírkövemre:
“Született, élt és jól ivott,
//: Most itt feküszik megpihenve,
Hol korhely élete lefolyt.”://
|